A vitorlázó repülőgépet a szárnyon keletkező felhajtóerő tartja a levegőben. A felhajtóerő keletkezéséhez szükséges a szárny és a körülötte lévő levegő relatív sebesség-különbsége. A szárny közvetlen közelében nyomásváltozások keletkeznek. A szárnyszelvény felett az áramlás sebessége nagyobb lesz, tehát a nyomása csökken, míg alatta a sebesség lecsökken, tehát a nyomása növekszik.
A vitorlázó repülőgépnek nincs motorja. Mozgásához szükséges vonóerő a helyzeti energiájának, mozgási energiává való átalakításából adódik. Vízszintesen a vitorlázó repülőgép tehát azért nem tud repülni, mert akkor a vonóerő megszűnik. Ebből az következik, hogy a motornélküli repülőgép állandóan a Föld felé siklik egy lejtős pályán, vagyis állandóan magasságot veszít.
A vitorlázó repülőgépek egyik legfontosabb teljesítmény jellemzője a siklószám, ami az előbbiekben megismert siklópálya mérőszáma, azaz egységnyi magasságból hány egység távolságra képes eljutni a repülőgép. Minél nagyobb ez a szám, annál nagyobb teljesítményű a repülőgép. A modern teljesítmény vitorlázó repülőgépek siklószáma 50-70 között van, azaz 1000m-es magasságból 50-70 km-re tudnak siklani.
Hogyan képes egy vitorlázó repülőgép akár 3000 km megtételére is?
A légkörben vannak olyan fizikai folyamatok, áramlások, amelyek plusz energiát tudnak közölni a vitorlázó repülőgéppel. Ha a pilóta ismeri ezeket a folyamatokat, akkor képes ezeket megfelelően kihasználni és nagy távolságokat berepülni. A leggyakoribb ilyen folyamat a termik.
A termik felszálló meleg levegő áram, amely melegebb, mint a környező levegő, ezért a fizika törvényeinek engedelmeskedve elindul felfelé.
A vitorlázórepülő pilóta ezeket a feláramlásokat kihasználva tudja a repülőgépet magasabbra juttatni (helyzeti energia), ahonnan újabb siklásokkal nagyobb távolságokat képes megtenni.
Tehát a vitorlázó repülés folyamata röviden: helyzeti energia nyerés –a megszerzett helyzeti energia (magasság) mozgási energiává (sebesség) történő "átalakítása"– a sebességet felhasználva távolság gyűjtése (siklás). Még rövidebben: EMELKEDÉS-SIKLÁS-EMELKEDÉS-SIKLÁS.....
Attól függően, hogy hány ilyen emelkedés-siklás ciklust tudunk egy repülési feladat során a rendelkezésre álló idő alatt teljesíteni, érünk el bizonyos távolságokat. Ezeknek a "távrepüléseknek" a sport szabályainak megfelelő értékelésével tudunk VERSENYEZNI, ahol az a győztes, aki az adott feladatott a legnagyobb átlagsebességgel teljesíti.
Tovább > Pilóta szeretnék lenni!